szekretárius jelentése

  • titkár
  • késő latin secretarius ‘ua.’ ← secretum ‘titok’, lásd még: szekrétum

További hasznos idegen szavak

obszesszió

  • orvosi kényszerképzet, rögeszme, megszállottság
  • tudományos latin obsessio ‘ua.’, eredetileg ‘ostromzár, megszállás’ ← obsidere, obsessum, lásd még: obsidio

eufemisztikus

  • nyelvtan durva vagy illetlen helyett használt szépítő, enyhítő (szó, kifejezés)
  • német euphemistisch ‘ua.’, lásd még: eufemizmus
A szekretárius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

hominida

  • állattan az emberfélék családjába tartozó, emberi jellegzetességeket is mutató főemlős
  • tudományos latin, ‘ua.’: homo, hominis ‘ember’ | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külalak’

hidropátia

  • orvosi vízgyógyászat
  • tudományos latin hydropathia ‘ua.’: görög hüdór, hüdrosz ‘víz’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’

magnetoplazma

  • fizika gáznemű közeg, amelynek szabad elektronjaira és ionjaira külső mágneses erőtér hat
  • lásd még: magneto-, plazma

nefromegália

  • orvosi vesenagyobbodás
  • tudományos latin nephromegalia ‘ua.’: görög nephrosz ‘vese’ | megasz, megalé ‘nagy’

agaméta

  • genetika szaporító sejt az ivartalan szaporodás során
  • tudományos latin agameta ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: gaméta

fenantrén

  • kémia három benzolgyűrűs szénhidrogén, az antracén szerkezeti változata, színtelen lemezes kristályokból áll
  • lásd még: fén, antr(ac)én

intestabilitas

kiejtése: intesztabilitás
  • jogtudomány tanúképtelenség, a tanúskodáshoz való jog elvesztése az ókori római jogrendszerben
  • latin, ‘ua.’: in- ‘nem’ | testabilis ‘tanúskodni képes, jogosult’ ← testis ‘tanú’

meta-

  • (tudományos összetételek előtagjaként) túl, valamin túl(i), át-, egymáson át, áttételes
  • görög, ‘ua.’

hetero-

  • (tudományos összetételek előtagjaként) más, másféle, eltérő, másik, idegen
  • görög heterosz ‘másik, más’

sercli

  • kenyérvég
  • ausztriai német Scherzl ‘ua.’ ← olasz scorza ‘kéreg’ ← latin scortea ‘bőrből való’ ← scortum ‘bőr’

bríz

1
  • meteorológia a tengeren, ill. a tenger felől fújó élénk, vitorlázásra alkalmas szél
  • angol breeze v. francia brise ‘ua.’ ← ?